Mire jó a csarnok szigetelés?
Egy csarnok szigetelése energia fogyasztása nélkül tartja optimális hőmérsékleten a belső teret, emellett pedig költséghatékony is. A hőszigetelés a hőátadást csökkenti a belső és külső levegő között, egyszerűbben: a hő terjedését akadályozza meg. Télen nem „engedi be” a hideg levegőt, de közben a benti meleg sem juthat ki, így nem kell rémes összegeket kifizetni a nagy tér fűtéséért. Nyáron fordítva, bent marad a kellemes hűvös, kint meg a hőség. A csarnok szigetelés anyagait a falakra, plafonra, padlókra teszik, de a modern nyílászárók is hőszigeteltek már. Ezáltal még több energiát takaríthatunk meg, és a benti kellemes hőmérséklet is állandósulhat, bármekkora épületről is van szó.
Emellett a szén-dioxid kibocsátást is segít csökkenteni, így a karbonlábnyomot is, de még hangszigetelésnek is megteszi: kevesebb külső zaj jut be az utcákról. Illetve a megfelelő csarnok szigetelés növeli az épült élettartamát, az értékét is, és eközben a nedvesedés, penészedés ellen is véd, ami ebben az esetben különösen hasznos.
Mi is pontosan a csarnok szigetelés?
A csarnok szigetelés azonos eljárással és funkciókkal bír, mint egy lakóház leszigetelése: homlokzatot, talapzatot, tetőt is megfelelő anyaggal kell borítani, hogy bent vagy kint tartsa a hőt, illetve megtakarítsa az energiát. Nagy alapterületű épületeknél ez viszont kiemelten fontos, hiszen nagy légteret iszonyat mennyiségű energiával lehet csak felfűteni vagy lehűteni, és egy nagyobb homlokzaton, tetőn könnyebben jár át a hő is.
Egy csarnokban lehet piac, sportpálya, üzemi terület, szinte bármi, melyekben a válaszfalak kis száma a közös jellemvonás. Vagyis a legtöbb esetben egy légtérről beszélhetünk, amit négy hosszú és magas fal vesz körül, és egy tető fed le. A nagy belmagasság nem csak a belső teret növeli, hanem általa magasabbra kerül a tető, ami így sok esetben a környező házak fölé emelkedik. A szél, a napsugarak így akadály nélkül érik, és hűtik-fűtik egész télen vagy nyáron. Emiatt is nagyon fontos egy csarnok leszigetelése, egészségügyi okokból pedig egyes esetekben kötelező is, például ha élelmiszerrel kapcsolatos tevékenység zajlik az épületben.
Milyen fajtái vannak a csarnok szigetelésnek?
A csarnok szigetelését érdemes a homlokzattal kezdeni, melynek során az épületre kívülről kerül egy hőszigetelő réteg, amit friss vakolattal, majd festéssel fednek be. Ez segíti a leghatékonyabban a benti hőmérséklet megtartását és az energiahatékonyságot, illetve a zajszűrést. Ez különösen előnyös forgalmas helyen álló csarnok szigetelésénél. De mindeközben védi az épületet minden külső hatástól, növeli az élettartamot, és az esztétikai jelentősége sem elhanyagolható a friss burkolatnak.
A lábazati hőszigetelés a csarnok szigetelés során a talapzati rész leszigetelése. Ez szintén a külső hő beáramlását csökkenti, mellette az energiahatékonyságot növeli, de több egyéb problémára is megoldást jelent. Például a penész és egyéb nedvesség okozta gondok ellen is kitűnő, de a talajvíz-problémákat is mellőzhetjük általa.
A csarnok szigetelés tetőtéri része a tetőn át történő hőveszteséget csökkenti leghatékonyabban, így különösen télen előnyös. A fagyos szél kihúzhatja a meleget, de a hó és jég okozta problémák sem ritkák. A beszivárgó és megfagyó víz tágítja a repedéseket, rongálja a tetőt, beázásokat okozhat. Ez a része a csarnok szigetelésének tehát nem csak a hőt tartja bent, de a tető élettartamát is növeli, védi az időjárástól. Nyáron pedig a felforrósodó tető a hőkisugárzását veszíti el általa, így kellemesebb idő lesz bent, nagy alapterületű épületben is.
A belső hőszigetelés egy ritkább eljárás. Itt a fal belső oldalára kerül a szigetelés, hasonló funkciókat látva el, mint a homlokzati szigetelés. Azonban csak akkor javasolják, ha a külső hőszigetelés valamiért nem megoldható, mert sok problémát okozhat, többek között a nem megfelelő felvitel, vagy nedves fal esetén.
Milyen anyagai vannak a csarnok szigetelésnek?
Az EPS, azaz a hungarocell leginkább homlokzati szigetelő anyag, ugyanis a vízálló képessége gyengébb, illetve mechanikai nyomás hatására rongálódik. Így nem kifejezetten lábazati vagy tetőszigetelő anyag, ritkán használják csarnok szigetelésére is. A grafitos hőszigetelés szintén leginkább homlokzati szigetelés, csak annak egy EPS-nél hatékonyabb fajtája, így az alkalmazási feltételek ugyanazok ennél is. Mindkettő esetén fontos a megfelelő rögzítés, ugyanis a rágcsálók előszeretettel fészkelnek bele a csarnok szigetelésébe.
Az XPS, vagyis az extrudált polisztirol hőszigetelés a lábazatnál a legjobb megoldás. Azt nem szabad csupaszon hagyni, csak éppen az EPS nem jó hozzá, amit fentebb a falon használtunk. A penész és vízlecsapódás elkerülése érdekében a lábazatot is szigetelni kell, hogy ne keletkezzen hőhíd, és mivel a zártcellás XPS víz- és fagyálló, tökéletesen ellátja feladatát a talaj mentén is, így téve tökéletessé a csarnok szigetelését.
A kőzetgyapot szigetelés gyakorlatilag megolvasztott kőzet, főleg bazalt, és a szálak között megrekedt levegő biztosítja a csarnok szigetelését. A kisebb sűrűségű kőzetgyapot födémek, álmennyezetek és válaszfalak hőszigetelésére tökéletes, a nagyobb sűrűségű pedig a lapostetők, padlók és homlokzati falak esetén jó választás. Gyakran régi vályogházaknál, illetve beépített tetőtereknél alkalmazzák, többrétegű és átlapolt elhelyezése egy beépítetlen padlásnál tökéletes hőszigetelést biztosít, valamint nagyméretű épületek, így egy csarnok szigetelésénél is praktikus megoldás, mind homlokzatra, mind lábazatra, mind tetőre.
